Középkori Bibliák

NEKCSEI-BIBLIA
1330 körül, Bologna

Nekcsei Demeter (1282-1338) I. Anjou Károly tárnokmestere volt. Az ő megrendelésére készült el 1330 körül a két kötetes, miniatúrákkal gazdagon díszített latin nyelvű biblia, amelyet az általa alapított csatári Pálos Monostornak kívánt adományozni. A könyv jelenleg a washingtoni Kongresszusi Könyvtár tulajdonában van, ahová 1873-ban került egy vagyonos angol gyűjtő hagyatékából. Az Egyesült Államokban nem ismerték a magyar nemzeti jelképeket és címereket, így nem ismerték fel, hogy a Biblia honnan származik. A korábban Vatikáni Képes Legendárium címen ismert könyvről csupán az 1940-es évek után derült ki, hogy Magyarországról való. Az eredeti könyv 1492 pergamen lapra készült felbecsülhetetlen értékű történelmi emlék.

PSALTERIUM CUM CANTICIS
1438 körül, Prága

A zsoltárok eredetileg énekelt imádságok, hitvallások, de akad köztük néhány prófétai fejezet is. Szerzői közt ott található Dávid király, bölcs Salamon és Mózes is. A gótikus könyvírású, latin nyelvű kódex liturgikus használatra készült. A zene, az éneklés mind a héber, mind a keresztény hagyományban fontos helyet foglal el, bár e két hagyomány sok szempontból másként definiálja a zene szerepét és célját. A bibliai időkben a zene minden esetben a szöveget szolgálta, elsősorban didaktikus szerepe volt. Az ihletett szövegektől sem tartalmilag, sem formailag nem tértek el, mégis tudtak fület gyönyörködtető zenét készíteni.

MÁTYÁS-GRADUALE
1480 körül, Franciaország

A Mátyás-Graduale Mátyás király saját egyházi énekeskönyve. Mátyás uralkodása alatt a magyar egyházzenei élet Európa legrangosabb helyét foglalta el. Egy korabeli feljegyzésből tudjuk, hogy színvonalasabb énekkar működött Visegrádon, mint a pápai udvarban. Az egyházi év jeles ünnepeire készített latin nyelvű énekeket gazdagon díszítették az akkori divatnak, hagyományoknak megfelelően. A gyűjtemény elsősorban zsoltárokat tartalmaz, melyeket a mise liturgiájába illesztettek. A graduale szó lépcsőt jelent. A jeruzsálemi templom egy hegytetőn állt, a papoknak és zarándokoknak sok lépcsőt kellett végig járniuk, ezen stációkra emlékeztet a grádics kifejezés.

BIBLIA PAUPERUM
1450 körül, Németalföld

A középkor népszerű Bibliája volt a XIII. századtól elterjedt Biblia Pauperum, a szegények Bibliája. Ezek a könyv formában elkészített, miniatúrákkal díszített fametszetek a szegényebb szerzetes réteg igényeihez alkalmazkodtak, akik képtelenek voltak, vagy nem is szándékoztak egy költséges teljes Bibliát megvásárolni. Gyakran tehetősebb polgárok is készíttettek ilyen könyvet saját, otthoni használatra. A képeken bibliai alakok és történeti események elevenednek meg, sokszor pontatlanul, inkább a korabeli felfogáshoz, mint a bibliai szöveg hűségéhez illeszkedve. A több mint nyolcvan fennmaradt Biblia Pauperum közül Magyarországon egy híres, negyven lapból álló példányt őríznek az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban. A könyv Németalföldön készült a XV. század közepén.

GUTENBERG BIBLIA
1455, Mainz

Johannes Gutenberg (1398-1468) német ötvös mester, feltaláló. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója Európában. A mozgatható betűket a XI. század közepén Kínában találták fel, de ők agyagból készítették a betűmintát, ami nem bizonyult tartósnak. A koreaiak jóval Gutenberg előtt már fémből készült betűmintákat használtak. A 641 lapot, 1282 oldalt, oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett Biblia hatalmas technikai és anyagi kihívás volt. Ráadásul azért, hogy pontosan úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek, szükség volt az iniciálék és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is. A munka 5 éven keresztül tartott és összesen 180 Biblia készült el. Jelenleg 48 teljes Gutenberg Biblia létezéséről tudunk, melyek közt nincs két teljesen egyforma.

ESZTER TEKERCS
XVII. század, Mantova

Eszter könyvének szerzősége és keletkezési ideje ismeretlen, egyesek Ezsdrás próféta művének tartják. A történet Círusz idejében játszódik, a fogságból haza nem tért zsidók súlyos válságát beszéli el Perzsiában az Ezsdrás-Nehémiás (i. e. V. század) hazatérését megelőző időkben. A könyv érdekessége, hogy bár az isteni gondviselésről szól, Isten neve egyszer sem jelenik meg benne. Kaufmann Dávid teológus, bölcsész és nyelvész, bár nem magyar anyanyelvű tudós volt, a budapesti Országos Rabbiképző Intézetben magyar nyelven oktatott zsidó vallásbölcseletet és történelmet. Szenvedélyes gyűjtője volt a középkori héber iratoknak, melyeket halála után családja a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozott.