Magyar Biblia-történet

JORDÁNSZKY-KÓDEX
1516-1519, Dráva-vidék

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött MSS.II.1 jelzetű kódex. A Jordánszky Elek esztergomi kanonokról elnevezett kódex a Huszita Biblia után a második fennmaradt magyar Biblia-fordításunk. Tartalmazza az Ószövetség első hét könyvét hiányosan, az Újszövetség szintén töredékes, Pál apostol leveleiből csupán a Zsidókhoz írt levelet tartalmazza. A kódex egyike a legnagyobb és legfontosabb magyar nyelvemlékeknek. Semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy hol és kinek a megrendelésére készítették a kódexet. Nyelvjárástörténeti érvek alapján a Dráva-vidéken készülhetett a fordítás.

KOMJÁTI BENEDEK
AZ SZENT PÁL LEVELEI MAGYAR NYELVEN

1533, Krakkó

Komjáti Benedek pozsonyi kanonok a bécsi egyetemen tanult. Az első magyar nyelvű nyomtatott könyv 1533-ban az ő fordításában, Jeromos Vietor műhelyében készült Krakkóban. Komjáti egyetértett Erasmus tanaival.  A kiadás Perényiné Frangepán Katalin költségén készült, aki régtől fogva egyebeket is onszolt s kért reá bőséges adományval és fizetésekvel, nemcsak az szent Pál apostol leveleinek, de még több szent írásnak magyar nyelvre való fordojtására is„ 

PESTI MIZSÉR GÁBOR
ÚJ TESTAMENTUM MAGYAR NYELVEN

1536, Bécs

Pesti Mizsér Gábor (?-1550) magyar meseíró, szótárszerző és bibliafordító. Bécsben Singrenius nyomdájában adta ki a négy evangélium fordítását, mely a második magyar nyelvű nyomtatott könyv. Életéről keveset tudunk, így felekezeti hovatartozása sem tisztázott. A fordításhoz Rotterdami Erasmus latin fordítását, a Vulgatát, és az addigi magyar nyelvű fordítástöredékeket (Jordánszky-kódex, Müncheni-kódex) használta. Bár a címben Új Testamentumot olvasunk, a könyv csupán a négy evangéliumot tartalmazza.

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
SÁMUEL ÉS KIRÁLYOK KÖNYVE

1565, Debrecen

Méliusz Juhász Péter (1532-1572) református püspök, egyháztudós, bibliafordító, író, botanikus, a magyarországi reformáció egyik legnagyobb vezéregyénisége. Lutheránusnak nevelték, de Szegedi Kis István hatására magába szívta a helvét reformáció eszmeiségét. 1556-ban beiratkozott a wittenbergi egyetemre, ahol magisteri címet szerzett, hazatérvén pedig Debrecen városának református püspöke lett. Számos hitvitázó munkát, prédikációs kötetet adott ki, éneket írt, részleteket fordított a Bibliából. Az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzője. Több bibliai könyv fordítását elvégezte, sajnos ezek nem mind maradtak ránk. Ragaszkodott az eredeti nyelvekhez, azok pontos fordítására törekedett.

SILVESTER JÁNOS
ÚJ TESTAMENTUM

1574, Sárvárújsziget

Sylvester János (1504-1551) humanista tudós, bibliafordító. Krakkóban ismerkedett meg Erasmus eszméivel, később Wittenbergben tanult. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába, tanított és a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végétől a bécsi egyetemen a héber és a görög nyelv tanára volt. Az Erasmus szövege nyomán készült Újszövetség-fordítást ellenőrizte, és igyekezett a szövegeket pontosan tolmácsolni. Bár felhasználta az Újszövetség régi magyar fordításait is, az eredeti görög szöveget vette alapul. Az egyes evangéliumok összefoglalását és az ajánlást disztichonokban adta, elsőnek alkalmazva magyar nyelven az időmértékes verselést. Az eredeti példányba Kazinczy Ferenc beírta a nevét, amikor Pannonhalmán járt.

VIZSOLYI BIBLIA
1590, Vizsoly

A reformáció kirobbanása után a nemzeti nyelvű biblia-fordítások iránt egyre nagyobb igény mutatkozott. Magyarországon Károli Gáspár és fordító csapata készítette el az első teljes bibliafordítást, mely 1590-ben Vizsolyban jelent meg. 2412 oldalon 800 példányban készült el közel másfél év alatt Mantskovit Bálint műhelyében. Jelenleg 52 fennmaradt példányról tudunk. Károli fordítása felmérhetetlen hatást gyakorolt a magyar nyelv fejlődésére és revideált formában ma is az egyik legnépszerűbb bibliafordítás. Nyelvezete régiesnek tűnhet, de a ma már szokatlanabb szófordulatok mellett is különlegesen szép olvasmányélményt nyújt.

HANAUI BIBLIA
1608, Hanau

A Vizsolyi Bibliától szerkesztésében és formájában is eltérő bibliafordítást Károli Gáspár barátja és tanítványa Szenci Molnár Albert készítette, aki a Vizsolyi Biblia elkészítésénél fiatal diákként segédkezett. Az Ó és Újszövetség könyvei mellett megtalálhatók ebben a Bibliakiadásban saját zsoltárfordításai, a Heidelbergi Káté, egy katekizmus rövidített formában, az Apostoli hitvallás versbe szedett változata, valamint egy úgynevezett házi tábla, melyen bibliai intelmek és tanácsok állnak. A könyvet 1608-ban Hanauban nyomtatták. A Vizsolyi Biblia számos fordítási, illetve nyomtatási hibával jelent meg, aminek Károli is tudatában volt, bár ezek kijavításához nem maradt ideje. Nem élhette meg a második kiadást, mely egy megfizethetőbb, kisebb méretű kiadás lett. A nyomtatás 1608. május 2-án vette kezdetét és szeptember 19-én fejeződött be. A nyomtatáshoz szükséges betűket Frankfurtan öntették. A munkálatok során 1500 Biblia készült el.

OPPENHEIMI BIBLIA
1612, Oppenheim

Miután a Vizsolyi Biblia elfogyott, szükségessé vált annak újranyomtatása. Ezt a munkát Károli Gáspár tanítványa Szenci Molnár Albert végezte el. Az első javított kiadás Hanauban, 1608-ban jelent meg 1500 példányban, majd miután ezek a könyvek is hamar elfogytak, elkészült az oppenheimi kiadás 1612-ben. Az Oppenheimi Biblia a „Hívek Bibliája” mind méretét, mind szerkesztését tekintve. Az akkori könyvekhez képest kis méretben, a hosszas magyarázó jegyzetek elhagyásával készült. A Biblia szövegén kívül tartalmazza a Genfi zsoltárokat Szenci Molnár Albert fordításában kottákkal ellátva, egyéb ünnepi énekeket, a Heidelbergi Kátét, néhány imádságot és néhány egyházi szertartás leírását.

KÁLDI BIBLIA
1626, Bécs

Káldi György (1573-1634) jezsuita szerzetes, az első teljes katolikus Biblia fordítója. Pázmány Péter kezdeményezésére készítette el a Biblia magyar nyelvű fordítását. Ennek alapjául a Vulgata szolgált, mely a tridenti zsinat 1546-os rendelete alapján a katolikus egyház hivatalos Bibliája. Káldi Bibliafordítása 1626-ban jelent meg Bécsben. Bár a fordítás irodalmi értéke vitathatatlan, nem vált olyan népszerűvé, mint Károli Gáspár 1590-es Vizsolyi Bibliája. A fordítást követő egy évszázad múltán csupán egyszer nyomtatták újra. Ez alatt az idő alatt a Károli Biblia tizenkét új kiadást ért meg. Káldi a Biblia függelékeként hosszas értekezést ír, melyben keményen bírálja a Vizsolyi Bibliát és Károlit.

VÁRADI BIBLIA
1657, Várad-1661, Kolozsvár

A váradi születésű Pázmány Péter rendkívül sok kritikát fogalmazott meg Károli bibliafordítása és annak javított kiadásaival szemben. Szükség volt egy olyan revízión alapuló kiadásra, melyben a kor katolikus tudósai sem találnak kivetni valót.
A Váradi Biblia I. Rákóczi György erdélyi fejedelem rendeletére készült, a szöveg javításait Köleséri Sámuel váradi, majd debreceni prédikátor végezte. A nyomtatás Szenci Kertész Ábrahám nyomdájában készült Váradon 1657-től. A nyomtatás a török ostrom miatt félbe szakadt. A magyarok a békeszerződésben követelték a Bibliák szabad elszállítását, majd a nyomtatást 1661-ben Kolozsváron befejezték. Ez az első magyar nyelvű protestáns Biblia, melyből elmaradnak a deuterokanonikus iratok.

ARANYAS BIBLIA
1685, Amszterdam

Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) magyar nyomdász, betűmetsző. A reformáció idején egyre nagyobb igény mutatkozott egy olyan Biblia-kiadás elkészítésére, mely kicsi, könnyű, mindennapi használatra alkalmas. Elsősorban a diákok kedvelték ezeket a kis méretű Biblia-kiadásokat. Ez az igény valósult meg az Aranyas Bibliában. A neves magyar nyomdász 3500 példányban készítette el saját költségén. Az Amszterdamban készült könyvecske betűtípusait később a modern szövegszerkesztők átvették, ezért kényelmes olvasni a modern szövegekhez szokott szemnek is.

DEBRECENI BIBLIA
1685-ös dátummal megjelent 1718-ban, Leiden

Komáromi Csipkés György (1628-1678) Debrecenben, Sárospatakon majd Utrechtben tanult. A tudós professzor bibliafordítását 1653 és 1668 között készítette. Fordítása alapjául a Vizsolyi Biblia negyedik kiadása, valamint az eredeti héber és görög nyelvű szövegek szolgáltak. A nyomtatás Leidenben készült 1718-ban az elkészítés szerinti 1685-ös dátummal. A Bibliák jelentős részét hazaszállításukkor az egri püspök lefoglaltatta, utódja pedig 1754-ben megégettette. Debrecenbe csupán II. József türelmi rendelete után jutottak el a megmaradt példányok. A Biblia kiadás a protestáns kánont követi, így nem tartalmaz deuterokanonikus könyveket, viszont tartalmazza Szenci Molnár Albert zsoltárfordításait.

MÁSODIK KASSELI BIBLIA
1804 Pest, Pozsony

Az 1804-ben megjelent második Kasseli Biblia az 1704-ben megjelent első kiadás szövegét pontosan közli, egyben ez a Vizsolyi Biblia nyolcadik kiadása. A Biblia nyomtatása Pozsonyban és Pesten készült Füstkúti Landerer Mihány betűivel és költségein. A kiadó ügyelt arra, hogy a nagy méretű betűk segíthessék az otthoni tanulmányozást. A kiadást hazafias érdek és szándék is motiválta.

„Hazaszeretetemet a tudományoknak és az ájtatosságnak elő-mozdíttásában mindenkori igyekezetemet a Hazám előtt bővebben megmutassam…”